- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A zsidók óbudai létét már 1349-ből jelzi okmány, majd számuk a 18. században, a Zichy család védelmének köszönhetően növekedett meg, 1787-ben már 320 zsidó család lakta Óbudát. Központi intézményeik a mai Lajos utcában (a 18. század elején Judengasse = Zsidó utca) alakultak ki, itt épült fel első kőtemplomuk is, Nöpauer Máté tervei alapján 1767-69 között. Ennek az épületnek a falai azonban megrepedeztek, ezért 1817-ben – a falak egy részének meghagyásával – az újjáépítésről döntöttek. Az új, ma is álló zsinagógát 1821-ben avatták fel, klasszicista stílusú homlokzattal, tervezte Landherr András. A templomot 1900-ban restaurálták, Ullmann Gyula tervei szerint, ekkor kapta meg mai szecessziós formáját. Ekkor került az orommezőbe a gazdag, szecessziós ornamentika, és a második emeleti négyszög-ablakokat körablakká alakították át. A Habsburg Birodalomban a maga korában a legnagyobb zsinagóga volt. Fő dísze a hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz. Jellemző formajegyei: nemes arányok, letisztult formák, monumentalitás, harmónia. Egyedi megoldással a középen elhelyezett Tóra-olvasó emelvényt (bima) négy, barokk jegyeket viselő, míves obeliszk vette körül.
A II. világháborúban jelentősen megsérült, 1946-ban részben helyreállították, a főhomlokzat kőkereteit és négyszög-ablakait visszaalakították. Az 1960-as évekig még – egyre kevésbé látogatott – zsinagógaként működött, majd a hitközség eladta. Raktárként, 1972-től a mai Textilmúzeumot megelőző Textil Műszaki Múzeum helyeként szolgált. Az 1980-as évek elején lebontották a kerítését, és az épületben a Magyar Televízió alakította ki V. stúdióját, egészen 2009-ig. 2010-es részleges felújítása óta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség központja.
Lajos u. 163
Magyarország
Friss hozzászólások