- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A bőrüzem alapítója 1872-ben id. Wolfner Gyula (1814-1889) volt, aki 1840-ben telepedett le az akkor még szőlőművelő Újpest községben. Először gyapjúmosással foglalkozott az újpesti Duna-ágban, majd a tímárságot is elkezdte, testvérével Wolfner Lajossal (1824-1912). Szattyánbőrökkel kezdték, 1880 körül már hetente 2.000-3.000 juhbőrt dolgozott fel a tímárüzem, majd áttértek marhabőrből a talpbőr gyártásra. Az ipart Wolfner Lajos fiai (József, Nándor, Tivadar, Gyula) folytatták, a XIX. század vége felé a Wolfner vállalat már gőzkazán és a korszerű munkagépek beállításával túllépte egy tímárság méreteit, és fejlett bőrgyár lett Ez idő tájt épült meg a bőrgyár iparvágánya, amely Újpesten az első ilyen közlekedés-fejlesztés volt. A millennium évében már kb. ezer fővel dolgozott, és így az akkori legnagyobb bőrgyárrá fejlődött Magyarországon. Az első világháború négyéves időszaka alatt nagyarányú építkezéseket folytattak, ekkor már két háztömbnyi területen voltak a gyár épületei. Az 1930-as időszakban 2.000 fős létszámmal, 12 mérnök irányításával, évente 160.000 darab nyers marhabőrt dolgoztak be.
A Wolfner Bőrgyár az 1948-as államosításkor Táncsics Bőrgyár lett, 1963-ban (az ugyancsak újpesti Mauthner és több más bőrgyárral) Bőripari Vállalat, 1971-ben Budapesti Bőripari Vállalat, 1986-ban ebből kiválva ismét Táncsics Bőrgyár. A privatizáció során 1995-től az Amerikai-Magyar Bőrkereskedelmi Kft (AMMA Kft) kezdte meg itt – nagyobb átalakítások után – működését.
A Kft. lehetővé tette 2001-től a gyár két csarnokában, mintegy 3000 négyzetméternyi területen a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény elhelyezését, kávézó, könyvesbolt, előadóterem megnyitását. Az utcai földszintes épületeket lebontották, helyükre került a bejárati épület. Ez lett a MEO legismertebb része, különösen este, amikor felragyogott a ház, a polikarbonát homlokzatok mögötti több tucat színes fénykörnek köszönhetően. Építész: Bényei István (Inarchi építésziroda). Az eredeti két csarnoképület közül a nagyobbik vasbeton vázas, magas földszinti belmagassággal, nagy fesztávval, a kisebbik szintén téglafalas kívülről látszó felülettel, de belső fa tartószerkezettel. Támogatás hiányában azonban a MEO 2004 novemberében bezárt.
Legújabban 2007-ben kezdték építeni a korábbi gyár helyén (vagyis a Váci út-Károlyi István u.-József Attila u.-Attila u. határolta tömbben) a Károlyi István Városközpontot. A STOA Építészműterem 1200 lakást és 50 ezer négyzetméternyi iroda- és szolgáltató épületet tervezett ide, ebből a gazdasági krízis miatt eddig csak 300 lakás készült el. A MEO által is használt épületeken kívül a hajdani gyár valamennyi épületét lebontották.
A gyár tömbjében állt 1865 és 1900 között Újpesti Községháza, majd helyén 1902-ben épült a ma is álló, de használaton kívüli iskola, 1992 és 2008 között a Bródy Imre gimnázium helye.
A gyárépület eladásra vár.
József Attila utca 4-6.
Magyarország
Friss hozzászólások